Kárpátalján gyerekszemmel


Meghökkentő. Szívbemarkoló. Talán ezek a szavak, amelyek visszaadják azt az érzést, amely Kárpátalján élt bennem. Mintha egy forradalom utáni városkába csöppentem volna bele. Üres utcák, szmogos levegő, régi felújítatlan házak. Éjszaka korom sötét, a közvilágítás nem megbízható. Az egyik ház tetejéről hangosbemondó mondja a magáét, ukrán autósok dühösen dudálnak nekünk. "Sajnos ezt meg kell szokni, elég bunkók." – monda Popovics Béla bácsi (vezetőnk) unokaöccse. Kendét és a testvéreit, unokatestvéreit még a Kárpát-medencei Regöscserkész-táborban ismertük meg. Elsősorban miattuk mentem el erre az útra; nagyon megdöbbentő volt, hogy milyen körülmények között élnek. (Itt a városra gondolok.) Kellett egy kis idő, amíg feldolgoztam mindezt.

Nem volt sok szabadidőnk, de azt az ottani barátainkkal töltöttük. Játszótereztünk, beszélgettünk egy kávézóban, és tettünk egy turi körutat. Kárpátalján ugyanis nem nagyon hemzsegnek a bevásárlóközpontok. Nincs Mammut. Viszont számos turkáló található 15 – 180 hrivnya/ kg. (150-1800 Ft/kg)áron. Minden sokkal olcsóbb náluk, de sokaknak még ezt is nehéz kifizetni.

Merem állítani, hogy akkora tudással, annyi ismerettel rendelkező emberrel, mint amennyi Béla bácsinak megadatott nem találkoztam azelőtt. "Próféta"-ként emlegettük. Hazaszeretetben, ismeretekben és hitben is töltekezhettünk általa. Nem volt olyan utcanév, aminek a névadójáról ne tudott volna valamit Munkácson. Nem volt olyan történelmi esemény, személy, amiről ne lett volna kiforrott véleménye. Nem volt olyan mondandója, amiről ne jutott volna az eszébe valami más. "Engedjék meg, hogy erről is beszéljek egy keveset." Nála más volt a kevés.smiley Egy élmény volt hallgatni a humorral, érdekességekkel teli beszédeit, annak ellenére, hogy sok mindent nem értettünk belőle.

Örülök, hogy megismertem a Popovics családot. Hálás vagyok ezért a Regős tábornak, ami egy kapocs közöttünk. Béla bácsi megígérte, hogy szervez nekünk, cserkészeknek egy kirándulást a Kárpátokban, hiszen ő is cserkész, nem is akármilyen.

Köszönöm a szervezőknek, hogy megszervezték ezt az utat, és, hogy mi gyerekek is részt vehettünk benne. Érdekes volt belelátni a felnőttek világába, gondolkodásmódjukba. Köszönjük, hogy elviselték a nagy hangunkat, és, hogy figyelembe vették az igényeinket. Nagy élmény volt!

Harsányi Virág

vissza a beszámolóhoz >>