Püspöki székhelyek látogatása 2019 - Szombathely- beszámoló

Egyházközségi zarándoklat: Rábakethely-Szombathely-Csehimindszent
(Kincses Györgyi)

A zarándokok lelki útjának fő állomásai:

  • megtisztulás az Istentől távol eső dolgoktól;
  • a megvilágosodás, amikor Isten felé fordul a figyelmünk;
  • az egyesülés, amelyben elnyerhetjük a tökéletesedés kegyelmét.

Erről és sok más lélekemelő dologról esett szó, amikor egy napos márciusi hétvégén a városmajori közösség zarándokai a Vas megyei boldogok és szentek nyomába eredtek. Utunk első állomása Rábakethely volt, ahol a tavaly májusban boldoggá avatott Brenner János káplánként működött. Az ottani plébános nagyon szívhez szólóan mesélt életéről és 1957-ben bekövetkezett vértanúhaláláról, és arról az elhallgatásról és hazugságokról, amely a halálának körülményeit és okait próbálta eltitkolni.

Brenner Jánosnak kisugárzása volt, az emberek szerettek a közelében lenni, az ifjúságra is nagy hatással volt, ezért is szúrt szemet az önkényuralmat védelmező pártkatonáknak. Éjszaka elhívták egy beteghez, ő nem várta meg a másnap reggelt, hanem azonnal indult. A szomszéd faluba kellet mennie egy erdei ösvényen, itt kapták el az ÁVH-sok, 32-szer szúrták beléje a kést, fejét megrugdosták, nyakát megtaposták, testét pedig bedobták egy udvarba. Mi is végigjártuk ezt az ösvényt és imádkoztunk az emlékére épült kápolnában és annál a keresztnél, amely ott áll, ahol a testét megtalálták.

Boldog Brenner János jelmondata ez volt: Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.

Következő állomásunk Szombathely, püspöki székhely volt. Itt megnéztük a püspöki palota gyönyörűen berendezett és díszített termeit, majd elmentünk a Szent Márton Látogatóközpontba. Szent Márton Krisztus után 300-ban született Savariában, Pannónia római provinciában. Márton már gyermekkorában vonzódott a kereszténységhez, pedig nem ilyen nevelésben részesült, apja hatására katona lett. Huszonévesen végleg az Isten mellet döntött, megtagadta, hogy katonaként harcoljon, a császár gyávasággal vádolta meg, ezért ő fegyver nélkül indult a csatába. De az ütközet végül elmaradt, az ellenség békét kötött, ezt az emberek Márton által okozott csodának tartották. Élete során még egyszer visszatért Szombathelyre, hogy szüleit megkeresztelje.

Vasárnap délelőtt a szentmise után Székely János püspök, egyesületünk fővédnöke fogadott minket. Mesélt nekünk Brenner János családjáról, és arról, hogy milyen fontos a szülők, főként az édesapa szerepe, aki a „család papjaként” odafigyel a gyerekei lelki fejlődésére.

Már előzőleg azzal a kérdéssel fordultak a városmajori szervezők a püspök atyához, hogy szerinte mikért újulhat meg egy plébániai közösség. Három „h”-val kezdődő szót kell cselekednünk és az eszünkbe, lelkünkbe vésnünk.

  • Hinnünk kell a hitünket, azaz hinnünk kell az eukarisztiában és a szentségekben.
  • Hitelesen tanúságot kell tenni az életünkkel.
  • Hirdetnünk kell az evangéliumot akár alkalmas, akár nem.

Délután elbuszoztunk Csehimindszentre és megnéztük Mindszenty bíboros szülőházát, ahol édesanyja lakott haláláig. Mindszenty édesanyjáról ezt írta: ”Amivé lettem, anyám érdemeinek, imáinak köszönhetem.” A házban ma emlékmúzeum van. Döbbenetes volt látni, hogy 1948-ban mekkora rágalomhadjáratot indítottak a bíboros és az egyház ellen. Közel 800 rágalmazó újságcikk, tüntetések, amikre kötelezően kirendelték a fiatalságot. Hazaindulás előtt keresztutat jártunk, és imádkoztunk a bíboros boldoggá avatásáért.

Nagyon köszönjük Juhász Andrásnak, hogy megszervezte a zarándoklatot, és lelki vezetőinknek Zoltán atyának és Kövesdy Tamásnak.