Családos keresztút - 2010. március 27.

4. állomásCsak onnan tudható, mennyi szervezést igényel egy ilyen keresztút, ha például az ember a szervező oldalbordája. Minden elismerésem azoknak, akik eddig szervezték!

Miután úgy tűnt, hogy minden nehézség megoldódott, minden állomásnak lett gazdája, lesz kihangosító feltöltve, odaszállítva, a bicikliseknek vezetője, a közlekedőknek térképe, vagy sofőrje, lesz énekvezető és fotós, és a többi, az  öreg Ördög úgy látta, ideje, hogy közbekotnyeleskedjen. „Túl jónak ígérkezik.” Mert Neki nem mindig az az érdeke, hogy a Mennyeiek Serege erősödjön. Ezért a meteorológiaiak egész napos esőt jósoltak hideg széllel. Majdnem biztosra. Jöttek az aggódó levelek, kérdések, ötletek a „B” tervre – nem túl bíztatóan.

Szombat reggel viszont - hála Istennek – a szervező azt küldhette körbe: „Miért féltek kicsinyhitűek?” Meg hogy „Ne aggódjatok!”. Verőfényes napra ébredtünk. És ez így is maradt. A biciklis különítménynek sem volt szembe-szele. Igaz, (a kicsik és a hatalmas erdei emelkedők miatt) némi késéssel, de befutott és le se maradt, mert… megvártak bennünket. Zoltán atyának is súgtak az őrangyalok. Noha megbízható ember hozta Ürömről a hangosító berendezést, ő eltette (suttyomban) a  régi rozzant tölcsérét is. (Hátha a fiatal Ördög – a technikáé - nem alszik). A „korszerű” eszköz már a keresztevetésnél megadta magát. Hopp! Csiribú-csiribá! Elő is került a régi. De jó, hogy ilyen tapasztalt, jó gyakorlati érzékkel megáldott plébánosunk van! Ha nincs hangosító, attól éppen csak az egész keresztút lehetetlenült volna el.

Mégis, elindulhattunk. Úgy nagyjából 40 felnőtt, 50 gyerek. Apropó. Valaki megszámolta? Zoltán atya a tőle megszokott békés, kiegyensúlyozott stílusában, méltóságteljesen, mégis jól érthetően vezetett végig bennünket az állomásokon.

Érezhető volt Schön Gyuri munkájának az eredménye is. Locsi-fecsi helyett a legtöbben odaadóan énekelték a Gyuri által összeállított, körbeküldött és vezetett énekeket. Felemelő volt, ahogy az állomások között egy-egy mondatos elmélkedő dallamú mondat véste szívünkbe az állomás lényegét. Segített megérteni, mily eleven valóság, megélni való feladat ez a ma emberének is.

I. Futsz az Úrtól hasztalan: áll előtted szótalan.
II. Élet fáját ölelem: erős, mint a szerelem.
III. Kereszt súlya malomkő: földi ember esendő.
IV. Szerető  szív valahány, egytől egyig mind anyám.
V. Gyönge karral gyámolíts, igaz szívvel felüdíts.
VI. Vérben ázott arcomat jegykendőül elfogadd.
VII. Másodízben bukom el, terhem elnyom s fölemel.
VIII. Élő fába fejsze vág, mit remél a száraz ág?
IX. Hegytetőn, hol nincsen út, elnyúlt testem ingyen Út.
X. Mért csupán az ingem kell? Ölts magadra Engem fel.
XI. Vasszögekkel veretem. Aki gyűlöl, szeretem. 
XII. Föld is, ég is elhagyott, két lator közt lankadok.
XIII. Megfeszített Istened, szép szelíden ölbe vedd.
XIV. Földbe tér a búzaszem: kicsírázik csöndesen.

Az egyes keresztúti stációkhoz az elmélkedéseket édesanyák, édesapák, házaspárok, családok, vagy fiatal felnőttek vállalták el. Nagyon köszönjük a tartalmas – némelykor teljesen személyes – megosztásokat. Megindító és lélekemelő volt valamennyi!

Egyes szakaszokon a keskeny ösvény, a kiálló kövek, gyökerek, omladékos talaj és szakadék valóban keresztúttá tette a felfelé haladást. Főleg az idősebbeknek, kengurut hordóknak, vagy a picinyeket terelgetőknek. De valamennyien felértünk a csúcsra, ahol a három kőkereszt várt minket. És a csodálatos kilátás. Imádkoztunk, hálát adtunk, megköszöntük.

Az Úr angyalának elimádkozása után a hegy lábánál Jörgre találtunk, aki állhatatosan őrizte a kerékpárokat. Senkinek ne kellett aggódnia a kerékpárjáért, amíg együtt járja Jézussal a szenvedés útját. Köszönjük neki is, hisz kevesen vállalták volna szívesen ezt a hálátlan feladatot. Aki gyalog jött, annak sem kellett hazafelé kutyagolnia, hisz akadtak lelkes autósok a hazafuvarozásra. A kerékpárosokra még minimum kettő defekt várt hazafelé (ennyiről tudunk eddig), de így sem bánták meg. Felejthetetlen élmény maradt számukra is. Mindnyájan emelkedettebb lélekkel várjuk a Húsvétot, boldog feltámadási ünnepet kívánunk Nektek is!

Főkolomposok

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Horváthné Domokos Rita

Értünk megfeszült Jézus! Kérünk, hogy sebeidet mutasd be szent Atyádnak, és szent áldásodat terjeszd ki ránk és családjainkra!

CsatolmányMéret
Énekek (pdf)471.14 KB